1966-ban kezdett zeneszerezni de gyermekként màr 10 éves korban improvizàlt az apjàval

ki nagyon tudott citeràzni.

Körulbelûl 50 kis darabot îrt zongoràra vagy hegedûre, melyeket "Bt" vagy "Lt"-vel jelezte

Liszt Ferenc és Bartok Béla tiszteletére, mert e két zeneszerzô nagy benyomàst gyakorolt rajta.

Zongoràt és hegedût tanûlt Grétry akadémiàn (Liège) és Amélie Dengis akadémiàn (Seraing)

mielôtt befogadtàk volna a Konzevatôriumba (Conservatoire Royal de Liège) hol zongora

tanàrja Marcelle Mercenier  és Hegedû tanàrja meg Mr Maris volt.

Zàrôjelbe tette a zenét hogy "elfogathatô" îrànyt vegyen hogy megnyugtassa szüleit és ilyen

révén fejezte be a logopédiàt és  az egyetemet (Fac. des Sciences économiques, sociales et

politiques - Ergologie, UCL & Agrégation en sciences sociales, ULG).

Pàrhuzamosan, esti tanfolyamra jàrt hogy festészetet és rajzot kövessen

(Académie des Beaux-Arts, Liège).

Dolgozik mint psychoterapista és logopédus, de folytatja a festészetet.

Ujra talàlkozik a régi öszhangzattan és kompozicio mesterével, Berthe Divito-Delvaux.

A 70-es évek végén màr egy teljesûlt festômûvész volt ki két jelentôs dijat hôdîtott meg

(1977 és 1978).

De késôbb az Ikonogràfia is érdekelte és több mesternél fordûlt meg hogy

elsajàtitsa a régi mesterek tempera technikàjàt. Saint Séraphim de Sarov atelier-nél

fejlesztett ki egy barokk érzelmü ikonogràfiàt.

A 1980-as évek közepétöl fogva ujra kezd  zeneszerezni és fokozatosan felépît egy egyéni stîlust

hol az ihlet  a magyar és erdélyi gyökerekböl fakad.

Nem hagyvàn el a tonàlis struktûràt, 1990-töl fogva keres ûj szineket és modulàciôkat

rövid témàkban hol a motivumok gyakran visszajönnek. A népzene befolyasolja az ihletét.

Zeneszerez szonàtàkat, duokat, triokat, kvartetteket zongoràra, hegedüre és màs hangszerre

mint a fuvola vagy a klarinét és vonôs együttesre.

Szerinte a természetes muzsika az emberi fûlnek marad a tonàlis struktûra ami nem azt jelenti hogy a barokk szabàlyoktol nem lehet kitérni. Ha a harmonizàlàs követel egy egyensûjt és ilyen formàn a szabàlyok ismerését, a zeneszerzônek talàlnia kell egy màsik fajta egyensûjt hol meg kell talàlnia a harmôniàt az ösztön és a szabàj között. Igy az emotiv ihletét ki tudja fejezni mint egy kompromiszum és végûl

fölépîteni a zenéjét. Tehàt, a hatàs és a cél is fontos : példàûl, nagyon szép lehet az oktàv vagy a kvint ismételése. Ilyen zene alkémiàt tudtak keresni a nagy zeneszerzôk mint Bartôk és màsok.

Sokszoregy improvizàciôbol bontakozik ki a zeneszerzô és megôrizvén az emotiv, ösztöni erôt

îràsban lefekteti, fölépîti ûgy hogy a fontos szabàlyokat sem sértse meg.

A legfontosabb szabàly meg a zenének a struktûràja, fölépîtése amiböl a harmônia àrad.

A költészetet lehet venni példaként :

meg van az értéke a klasszikus költeménynek, de a neoklasszikusnak is, és ûgy

a szabad költeménynek vagy a prôzànak is.

Mindig az egyesûlyozott fölépîtéstöl függ a zenének az ereje és a hatàsa.

A szabàlyokat meg mint mintàkat lehet értékelni. Hol klasszikus môdon hasznàljuk, hol

szabadabban.

Zenéjét befolyàsoljàk részben a Magyar, az achkenaze

és az Erdélyi  hangulatok és motivumok is. 

SEBÖK Ferenc külömbözô nemzetközi kompoziciô versenyen vett részt, hol

több sikert aratott, mint példàûl Hollandiàba

(2001, 2002, és 2003 Song Expo, Benelux International Song & Culture Festival)

Mûveit kiadja :

Esarmonia Sergio Buovolo Editio (Olaszorszàg)

Vandevelde Editio  (Franciaorszàg)

Maurer Editio (Belgium)

A mûvek a fiatal zenészekre vonatkoznak. Hàrom dimenziôt érintenek

a kompoziciôk : kreativitàs-technika-zenés téma feldolgozàsa.

Négy foku darabokat kînàl : nagyon könnyû-könnyû-középsô-nehéz.

Mûvei listàja : làsd a repertoàrt

Több munkàt îrt mûvészeknek :

Jean-Paul Edgard LOCHET(Belgium)  op. 33

 Emil LAVRENOV(Belgium) op.75

Maurizzio BOSONE (Olaszorszàg) op.43    

« LA VRAIE NOTE » vonôsegyüttes ( Belgium) op. 75

Berthe Divito-Delvaux (Belgium)op. 85

Emmanuel Koch (Belgium) op. 81

Sebök Ferenc a zenetanàrjainak is îrt

(Marcelle Mercenier és Raphaëlle Dechêne)

Mûveket îrt màsoknak is :

Henri Koch Nemzetközi hegedû verseny 2004

(a kötelezô kotta opus 67)

 Habsburg György Ôfel., az Opus 47

Habsburg Otto Ôfel., az Opus 59

Madl Ferenc Elnök Ur, Magyar Kôztàrsasàg,  az opus 82

Szabadkômûves zene :

SEBÖK Ferenc dallokat is îrt a Szabadkômûveseknek.

Szabadkômùves költeményeket is melyeket fölhasznàl a zenére.

2000-ben alapîtja a "musica aeterna" vonôsegyüttest.

Az együttes gyakran föllép hogy elôadjon Szent zenét vagy

népzenét.

Musica aeterna  biztosîtotta a zene programot az 1956-os Forradalom

évfordulôjàn, Liège-ben (Belgium, église Saint Servais & Collégiale Saint Barthélemy).

 SEBÖK Ferenc a  SABAM és az Union des Compositeurs Belges tagja.

Referencia :

Dictionnaire des Compositeurs de Belgique du Moyen-âge à nos jours,

Th. Levaux, Ed. Art in Belgium, 2006.

www.musiciansWho.hu  www.musiciens.fr  www.fidelio.hu

www.hungarian-composers.com  www.sebokferenc.musite.fr

www.van-de-velde.fr  www.esarmonia.it  www.wbm.be

www.sabam.be  www.musicalchairs.info